2009.02.03.
Segítenek a lakáshiteleseknek - A bérlakások korszaka jöhet
 Forrás:Portfolio.hu
Az építőipar megsegítésre dolgoz ki javaslatot a létrejött többpárti ad-hoc munkacsoport. Szóba került a fehéredést szolgáló áfa-visszatérítés, a lánctartozások felszámolására irányuló rezsióradíj meghatározása, valamint a garancia intézményének erősítése.
A lakáshitelesek problémájának megoldására létrehoznák a Lakásmobilitási Alapot. A jövőt sokan a bérlakásokban látják, több javaslat is kidolgozásra került már ebben a témakörben - írja a Népszabadság.
Az építőipari cégek súlyos gondokkal küzdenek, nagyon sok a lánctartozás, projektcégek tűntek el, sok cég esetében merültek fel likviditási problémák, továbbra is elterjedt a fekete munka. Ezek megoldására készülő javaslat középpontjában elsősorban az azonnal végrehajtandó intézkedések állnak, például a piacélénkítés, a fehéredést szolgáló áfa-visszatérítés (ezt a lakásfelújítás után igényelhették vissza a személyi jövedelemadójukból a polgárok.). Bevezetnék a rezsióradíjat, a tartható ajánlati árak érdekében, jelenleg ugyanis gyakoriak a valóságtól elrugaszkodott, de a projektek elnyerése érdekében irreálisan alacsony árak, amelyek miatt a fő- és alvállalkozói rendszerben épp a munkát valóban elvégzőknek nem marad semmi, így jelentősen hozzájárul a lánctartozások kialakulásához. Azt szeretnék elérni, hogy a magyar ajánlati árak 20-30 százalékos kilengése a Nyugat-Európában elfogadott öt százalékra csökkenjen. A javaslatok egy része a garancia intézményét erősítené, a komoly likviditási gondokkal küzdő cégek számára a beruházási költség 20 százalékát kitevő garanciális fedezetet öt százalékra csökkentenék, de a gyakorta utód nélkül megszűnő projektcégeknek is pénzügyi garanciát kellene nyújtatniuk a kivitelezőknek.
A lakáshiteleseknek jelentene megoldást a Lakásmobilitási Alap, amely az átmenetileg megingott családok később visszatérítendő kamatfizetési támogatással segítenék, a fizetésképtelenek esetében pedig otthonait átmenetileg bérlakásként működtetnék tovább. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület szerint az osztrák modell szerint a bérlakásépítés motorjai a nonprofit lakásfejlesztők legyenek, amelyek kedvezményes banki hitelből építenének. A kölcsönöket a lakóktól beszedett bérleti díjból, illetve állami támogatásból fizetnék vissza, amelynek eredményeként néhány évtized alatt nagy és tehermentes bérlakás-állomány jöhetne létre. Az állami kiadás tízezer lakás esetén évente hétmilliárd forint lenne. A Gestor Ingatlankezelő modellje szerint, a cégek saját tőkéből építenének bérlakásokat, amelyeket az önkormányzatokkal közösen "töltenének meg". A lakbérhez az állam - rászorultság alapon - támogatást adna. A beruházás kockázata a garantált bérletidíj-bevétel csökkentené, amelyről a helyi önkormányzattal kötnének szerződést a fejlesztő-cégek.
Ugyanakkor egy 53 négyzetméteres lakás piaci lakbére 100 ezer forint lenne havonta, de a magyar családok felmérések szerint legfeljebb 40 ezer forintot lennének képesek erre a célra költeni. A Gestor számításai szerint az első évben azért lakásonként 800 ezer forint állami támogatásra lenne szükség, ám az összeg minden évben csökkenhető lenne 5 százalékkal. Tíz év alatt egy lakásra 2,7 milliót költene az állam, míg a korábbi évek bérlakás-építési programjaiban ennek többszörösébe került egy otthon.
|
|
|
|
