2008.10.01.
Megdrágulhatnak a hitelek
 Forrás: NAPI.hu
A napokban újabb lendületet vett az immár egy éve hömpölygő pénzügyi válság, amelynek a mélysége elemzők szerint elérte a második világháború utáni szintet, így nagyon nehéz továbbra is azt feltételezni, hogy a magyar ingatlanpiac változatlanul nagyobb drámák nélkül, üvegburában vészelheti át az igencsak vészterhes időket.
Akar László vezérigazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt.:
Való igaz, hogy a második világháború óta nem volt ilyen komoly válság, azonban a kormányok és jegybankok intervenciói is ehhez mértek. Problémás, hogy még mindig nem tudhatjuk pontosan, hogy ténylegesen mekkora a veszteséghalmaz, és ez hogyan gyűrűzik tovább. Ha újabb és újabb csontvázak kerülnek elő a szekrényekből, akkor nagyon nehéz megjósolni a történet végét. Ha a folyamat itt megáll, akkor a mai tudásunk és az európai prognózisok szerint 2010 táján számítani lehet a helyzet normalizálódására. Ha a válság lényegesen tovább pörög, és újabb nagyszabású bedőlések fenyegetnek, akkor természetesen más forgatókönyveket is elő kell venni, de egy katasztrófára senki nem készül előre. Persze, ha még is így történne, abban az esetben is valószínűsíthető, hogy kormányszintű és jegybanki beavatkozásokkal kezelik a helyzetet, ami rövid távon megoldást jelent.
Más kérdés, hogy hosszabb távon mélyíti, elnyújtja a recessziót, és lényegesen kitolja a krízis lezajlását. Ebben a szakaszban a viszonylagos pozíciók érdekesek, ebből a szempontból Magyarország most nincs rossz helyzetben, az elsődleges problémák nálunk nem is jelentkeztek a piac sajátosságainál fogva. Nálunk nem alakult ki árbuborék, a logisztikai és az irodapiaci fejlesztések továbbra is dinamikusak, az ingatlanpiac nem követi szorosan az európai ciklust, ráadásul az is javítja az ingatlanpiaci kilátásainkat, hogy mostanában gyorsul fel az uniós pénzek áramlása, ennek nyomán 2009-ben legalább 10 százalékos beruházásnövekedésre lehet számítani, ami kihat az ingatlanszektorra. A pénzügyi befektetések sorsa már más kérdés. Ugyan a külsö egyensúlyi hiány mérséklődött, a folytatás attól függ, hogy a konvergencia pályát tartja-e a kormány. Ha igen, akkor nem számítunk különösebben kockázatos befektetési terepnek. Ha nem így lesz, az járhat negatív következményekkel.
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár:
Üvegburáról semmiképpen nem beszélhetünk, az árbuborékok kipukkadása egyértelműen szűkíteni fogja a banki forrásokat, és ezt a nemzetközi tőkepiacról finanszírozó magyar bankok is jócskán megérzik. A számítások szerint legalább 20-25 százalékkal csökken a hitelezés, a konzervatívabb kölcsönfolyósítási politika eredményeként az eddigieknél lényegesen magasabb, 40-50 százalékos saját erőre lesz szükség a befektetésekhez, fejlesztésekhez. Módosulnak a hozamráták és a kamatszint, a megdrágult forrás költségeit sokkal nehezebb lesz kitermelni. Nagy átlagban ez azt jelenti, hogy ha eddig 20 százalék saját erőt kellett előteremteni és a 80 százaléknyi finanszírozásért 10 százalékos kamatot számítottak fel, akkor ezután 40 százalék önerő mellé a 60 százaléknyi hitel ára felmehet 14 százalékra.
Ilyen körülmények között persze változik a megtérülés és a minőségi követelmények lényegesen fontosabbá válnak. A pillanatnyi álláspont szerint az amerikai piacon 2,5-3 éves stagnálás várható, abban azonban már megoszlik a szakértők véleménye, hogy a válság mélyülése csak lassan és korlátozottan gyűrűzik át Európára vagy teljeskörűen és azonnal megjelenik a piacokon. Nagy-Britanniában a piac tőkeszerkezeténél fogva azonnal jelentkeztek a betegség tünetei - ez közvetlenül talán kevésbé hat a magyar piacra -, az orosz krach azonban könnyen késztetheti kivonulásra az orosz befektetőket a magyar ingatlanpiacról.
|
|
|
|
