2009.04.15.
Lakáshitelek: nem kell rájuk keresztet vetni
 Forrás: portfolio.hu
A svájci frankban hitelt felvevők közel 70%-a 150 és 165 forintos frankárfolyam között vette fel hitelét, az ő törlesztő részleteik csak a forintárfolyam gyengülése miatt nagyjából 20-35%-kal emelkedtek az elmúlt néhány hónapban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank e héten közreadott, "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című kiadványából. Az MNB szakértői azt jósolják, a törlesztő részletek megemelkedéséből fakadó nemfizetési arány romlása idén sem lesz drasztikus a lakáshitelesek magas fizetési hajlandóságának köszönhetően - írja a portfolio.hu.
Romló hitelportfóliók
Csak szerény mértékben romlott 2008 végéig a bankok lakossági hitelportfóliójának minősége. A 90 napnál régebben lejárt hitelek aránya ugyan nőtt, és további romlást valószínűsít a 30-90 napos késedelemben lévő hitelek szintén emelkedő aránya is, a romlásra egyelőre elégséges fedezetet jelent a bankok számára a hiteleken érvényesített kockázati felár.
Kockázatok a devizahitelezésben
A pénzügyi stabilitási kockázatokat elsősorban az növeli, hogy a devizahitelezés elszaladt az elmúlt években. Ennek három fő oka volt: a forint- és a devizakamatok közötti számottevő különbség, a stabil forintárfolyam és a bankok oldaláról jelentkező hitelkínálati nyomás. A háztartások devizahiteleinek aránya emiatt ma már meghaladja a 70 százalékot a teljes lakossági hitelállományon belül. Az újonnan jelentkező kockázatok a törlesztő részletek megemelkedésében keresendők, ennek két fő oka pedig a tartósan gyenge forint és a bankok finanszírozási költségnövekményének áthárítása az ügyfelekre. Mindez növeli a nemfizetés kockázatát.
Az általános likviditáshiány és a kockázati étvágy csökkenése mellett a kamatkülönbözetből fakadó "carry trade" ügyletek deviza-árfolyamgyengítő hatása megszűnt, így a svájci frank vagy a japán jen megerősödött. Ehhez jön hozzá a feltörekvő országok országkockázati felárainak elmúlt hónapokban tapasztalt megemelkedése. A fentiek miatt a magyar hitelfelvevők is emelkedő kamatterhekkel és törlesztő részletekkel szembesülnek.
Visszaszoruló devizahitelezés
A devizahitel-felvétel dinamikája az elmúlt hónapokban jelentősen megváltozott, s ebben a külföldi források és a devizaswap piacon keresztül történő devizafinanszírozási feltételek romlása a ludas. A devizahitelek felvétele jelentősen csökkent (ezen belül is a frankhiteleket egyre inkább az euróhitelek szorítják ki), a forinthitelezés viszont kevésbé esett vissza.
Az ábra arról árulkodik, hogy a svájci frankban denominált hiteleket a legnagyobb arányban 150 és 155 forint közötti frank-árfolyamon vette fel a lakosság, de a 155 és 160, ill. a 160 és 165 közötti tartomány sem sokkal marad el ettől. A hitelállomány 68%-át 150 és 165 forintos frankárfolyam között vettük fel, mindez azonban azt jelenti, hogy a törlesztő részletek a forint árfolyamának gyengülése miatt azóta 23-31 százalékkal emelkedtek. Figyelemre méltó, hogy 175 forint fölötti frankárfolyam felett már szinte elhanyagolható hitelvolumen felvételére került sor.
Mi várható?
A magyar gazdaságot mérséklődő GDP, csökkenő reáljövedelmek és növekvő munkanélküliség fogja jellemezni 2009-ben. Az MNB elemzői felhívják a figyelmet, hogy ebben a helyzetben romlani fog a bankrendszer jövedelmezősége és tőkepozíciója. Az elszenvedett veszteség azonban nem lehet olyan drasztikus annak köszönhetően, hogy a jelzáloghitelek törlesztésében a lakossági fizetési hajlandósága magas. Ennek oka, hogy a bérlakás-piac fejletlen, viszont szinte kizárólagos a saját tulajdon aránya, amelynek elvesztésétől tartanak az ügyfelek. A nem-teljesítési arány leszorítását szolgálhatja a futamidő meghosszabbítása is (erre van mozgástér, hiszen nemzetközi viszonylatban rövid a jelzálog-hitelek futamideje), s a bankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a problémás hitelek kezelésére.
|
|
|
|
