2010.11.18.
Nem is tudják az adósok, mekkora bajban vannak: kilakoltatási moratórium van, de a végrehajtások tov
 Forrás: ingatlanmagazin
A nem fizető adósok egy része nyugodtan hátradőlt a kormány által bevezetett kilakoltatási moratórium hallatára, s nem fizeti a törlesztőrészleteket. Legalábbis erre utalnak a PSZÁF számai és a szakértők tapasztalatai. Pedig nem árt tudni, hogy a végrehajtások változatlanul tovább zajlanak, legfeljebb az adósok nem tudnak róla. Ők akkor lesznek nagy bajban, ha véget ér a moratórium.
A PSZÁF második negyedéves jelentése szerint a késedelmes hitelek darabszámát vizsgálva az összes hitelszerződés 38,8 százaléka késedelmes, 23,2 százaléka pedig 90 napon túli elmaradásban van. A felügyelet jelentésében rámutat a romlás okára is: az alacsony szintű gazdasági aktivitás, az év elején tetőzött munkanélküliségi ráta, a növekvő csődgyakoriság, a háztartások és vállalkozások pénzügyi tartalékainak kimerülése, illetve a gyengülő forint miatt a devizahitelek terheinek növekedése.
Még inkább aggodalomra adhat okot az, hogy a lakossági hitelállományon belül az átlagosnál gyorsabban romlott a jelzáloghitelek minősége: az összes szerződés 23 százaléka volt késedelmes, 8,2 százaléka, vagyis 105 ezer szerződés pedig 90 napon túli fizetési késedelmes. Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke ennek kapcsán az ingatlanmagazin.com-nak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az emberek fizetési hajlandósága jelentős mértékben csökkent azóta, hogy a kormány bevezette a kilakoltatási moratóriumot.
Nem a kilakoltatási moratórium okozza a gondot
Míg korábban az adósok általában a különböző fogyasztási hiteleiket nem fizették, valamint a közműszámlákat, ha megrendült az anyagi helyzetük, addig most már a lakáshiteleiket nem törlesztik. Ennek egyértelmű oka Kézdi Zsolt szerint a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatos alulinformáltság. Kézdi Zsolt azt tapasztalja, hogy míg a moratórium előtt az adósok aktívan érdeklődtek a megoldások iránt, részt vettek az egyesület ún. kibontakozási programjában, addig a moratórium bevezetése után ez az érdeklődés teljesen elapadt.
Kézdi Zsolt szerint az adósok teljesen tévesen értelmezik a kilakoltatási moratóriumot. Az, hogy nem fizetik a törlesztőrészleteket, abból adódik, hogy nincsenek tisztában a következményekkel. Nem tudják, hogy tartozásuk továbbra is van, sőt egyre nagyobbra duzzad. Mértékét nemcsak az elmaradt törlesztés, késedelmi kamatok növelik, hanem az is, hogy nincs végrehajtási moratórium, s a végrehajtás költségei is folyamatosan rárakódnak a tartozásra.
Nem a kilakoltatási moratóriummal van tehát baj, ez ugyanis segíthetne a bajba jutott adósoknak abban, hogy amíg tart, rendezzék tartozásukat, egyeztessenek a bankokkal, esetleg megpróbálják ezen időszak alatt eladni, kisebbre cserélni lakásukat, hogy majd a moratórium lejárta után kisebb legyen a gondjuk az adósságukkal. A tájékozatlanság, az információhiány okozza a gondot – szögezte le Kézdi Zsolt.
Amit nem tudnak az adósok: nincs végrehajtási moratórium
Végrehajtási moratóriumot nem vezetett be a kormány, nincsenek felfüggesztve és befagyasztva az adósságok, így azokat további növekedés mellett is vissza kell fizetni a bankoknak. Minden a megszokott eljárás szerint zajlik tehát most is. A törlesztőrészleteket nem fizető, de mégis nyugodt adósoknak azonban nem árt tudni, hogy miközben nem lakoltatják ki őket, addig – ha már a végrehajtás stádiumában jutottak – a végrehajtó minden hónapban megkísérli elárverezni a lakást, s annak költségét folyamatosan ráterheli az adósra. Így tehát mindössze annyit jegyeznek be, hogy a végrehajtást a kilakoltatási moratórium megakadályozta. Az eljárás azonban minden hónapban újra és újra lezajlik, annak költségei növelik az adósság mértékét.
Mi történik, ha véget ér a moratórium?
Sokan a Nemzeti Eszközkezelő megoldásában reménykedtek, vagyis abban, hogy ha tulajdonukban nem is, legalább használatukban marad a lakásuk, s valamilyen kedvező összegért visszabérelik azt az államtól. Ha pedig ismét tudnak törleszteni, akkor megint az övék lesz. Habár korábban valóban voltak erről szóló hírek, mostanra már kiderült, hogy aki egyáltalán nem tud törleszteni, azt az állam nem a saját lakásában fogja elszállásolni, kedvező bérleti díjért cserébe. Az eszközkezelő koncepciója azonban részleteiben még nincs kidolgozva, s nem is lett közzétéve, így biztosat még nem lehet mondani.
Mindenesetre a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által októberben felvázolt rendszer három lépésben kínálna megoldást a lakáshitelesek problémájára. Az első lépés egy belső, banki mentőprogram azok számára, akik nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. Amennyiben ebben valaki nem tud részt venni, illetve a feltételeket teljesíteni, akkor kerülne be az eszközkezelő jogkörébe, s az állam ekkor már a követelés megvásárlásával történő tulajdonszerzés mellett megvenné a követelést. Ekkor azonban adók módjára behajthatóvá válna az adós tartozása. Amennyiben az államnak sem tud fizetni az adós, úgy elveszíti ingatlantulajdonát, azonban bérlakásra lesz jogosult. A korábban felmerült elképzelésekkel szemben, amennyiben a megállapított bérleti díjat sem tudja fizetni, nem saját lakását bérelheti vissza az államtól.
A tervezett megoldások a szakértőkben persze aggályokat keltenek: lesz-e elegendő bérlakás, illetve mi is lesz a hátrahagyott adóssággal, főként ha az ingatlan nem fedezi már azt. Az is kérdéses, hogy ki gondoskodik majd az állami tulajdonba kerülő lakások tulajdonosi, bérbe adói körbe eső kötelezettségeiről, mint a felújítás, és ki ellenőrzi majd a rendeltetésszerű használatot, és védi meg az állami tulajdont a lelakástól, rongálásoktól. A minisztérium megoldását egyelőre nem ismerjük, az azonban biztosnak tűnik, hogy sem az állam, sem az adósok nem járnak jól.
|
|
|
|
